Kirándultak a végzősök - 2. rész

Itt pedig a 12. A osztály kirándulásáról olvashattok. Köszönjük a szöveget Kovács Réka Rózának!

Eleinte mindannyian úgy vágtunk neki, hogy ugyanolyan lesz ez is, mint minden más, amit az évek során közösen, együtt kellett csinálnunk osztályszinten. Mindenki a háta közepére kívánja az egész programot és a többieket, klikkesedni fogunk és a végén ugyanúgy megyünk haza; senki nem gazdagodik pozitív élményekkel az osztálytársaival kapcsolatban és továbbra is csak nyavalyogni fogunk azért, mert „nem jó az osztály”, de eközben mi semmit nem teszünk meg azért, hogy ez ne így legyen.

De végül máshogyan lett.

Talán azért, mert ez az utolsó év és mindenki rájött, hogy elege volt már a sok veszekedésből, ami közöttünk lezajlott és helyette inkább békét szeretne, vagy éppen azért, mert (majdnem) felnőttként már kezd benőni a fejünk lágya és lassan rájövünk, mi a fontos és mi nem. De ez lényegtelen. Idén végre olyan lett ez az osztálykirándulás, amilyet szerintem mindig is akartunk. Jó volt a hangulat – a sok szabad program miatt is – és a közös elbeszélgetés, a szalagavató műsorunk megbeszélése is jól sült el. Lehet, hogy a felidézett emlékezetes pillanataink közül nem mindegyik volt vicces és „szép” mindannyiunk számára, de végre együtt tudtunk nevetni. Magukon is. Meg tudtunk egyezni valamiben, ami a szalagavató műsort illeti; ez, úgy gondolom, mindenkit elégedettséggel és némi büszkeséggel töltött el, hogy igen, mi is tudunk, ha akarunk.

Ahogyan másnap reggel Lívi áhítatában is elhangzott: lesznek még nagy veszekedések, bőven maradt az idei évre is a drámából, de együtt túl tudunk már lépni rajta. Lehetünk egy jó osztály, amennyire csak szerettük volna azt mindannyian a három év alatt – csak most az lesz a különbség, hogy teszünk is érte valamit. Közhely lenne? Na és. Az első őszinte beszélgetések ott zajlottak le a 12. A-ban, a balatonfüredi Siloám otthon folyosóin és lépcsőfordulóin.

Végre pozitív élményekkel gazdagodva jöhettünk haza és úgy gondolom, ha évek múlva visszaidézzük a tizenkettedikes osztálykirándulást, egy halvány mosoly jelenik majd meg az arcunkon és mindannyian azt mondjuk, az volt a legjobb.

[Helyszín: Balatonfüred, Siloám otthon]