Emelt szinten

Nem, ez nem valami szellemes metafora, hanem konkrétan egy emelt szintű érettségi feladat („reflektálás egy jelenségre”) kidolgozása – és micsoda kidolgozás! Szeretnénk a blogot ilyen célra is használni: összegyűjteni itt az igazán értékes és jól sikerült irodalmi/nyelvészeti esszéket, elemzéseket, feladatmegoldásokat. Magyarfaktosok és minden iránt érdeklődők, figyelem! A teljes feladatot megtaláljátok itt (a 2016. 10. 17-i emelt szintű érettségi feladatai közt). Hadobás Titanilla írása következik, de először is a kérdés:

"Indokoltnak tartja-e Ön, hogy időről időre változnak a helyesírás szabályai? Véleménye szerint milyen hatással van/lehet a módosulás a nyelvhasználókra és a nyelvhasználatra? Fejtse ki álláspontját! (Ha tud, hozzon a véleményét alátámasztó példákat is az aktuális változásokból!)"

Azok közé az emberek közé tartozom, akik odafigyelnek a helyesírásukra, és aktívan követik annak változásait. Két évvel ezelőtt meglepve tapasztaltam, hogy változtattak azokon a helyesírási szabályokon, melyeket alsó tagozatos korom óta tömtek a fejembe elkötelezett tanáraim. 2016-ban a helyesírási versenyen, melyen részt vettem, még mindkét helyesírási szabályzat törvényszerűségeit lehetett alkalmazni, míg tavaly már csak az újat fogadták el.

Személy szerint úgy gondolom, hogy ezek az új változtatások rendkívül zavaróan hatottak a művelt rétegekre. Hiszen, ha belegondolunk, azok az emberek, akik nem igazán ismerik a helyesírási szabályokat, ezután sem fognak tudni helyesebben írni, mert őket egyébként sem foglalkoztatják ezek a problémák. Például nem fognak elgondolkozni azon, hogy Mariannal vagy Mariann-nal, csak leírják úgy, ahogy ők azt jónak vélik. Jóllehet, bizonyos módosítások éppen azért jöttek létre, mert igazodtak a beszélt nyelvhez, a szokásokhoz vagy éppen a korszellemhez, ezáltal az egyszerűségre törekedtek. Ilyenek az ímél, a posta vagy éppen az árbóc. Érdekes lehet azt is megemlíteni, hogy ma már az 1-jén és az 1-én alak is helyes, míg azelőtt a logikátlan 1-jén alakot sulykolták belénk. Szerintem nem tartott még ott a nyelv, hogy változtatni kellett volna a szabályokon, és ezek a rendelkezések csak még jobban elbizonytalanítják a műveltebb embereket. A fent említett "fakultatívvá tett" szabályokat ellenben nem tartom értelmetlennek, mert megkönnyítik a mindennapi nyelvhasználatot, például nem kell azon eltöprengenem, hogy a céhvel vagy a céhhel a helyes alak-e. Bár véleményem szerint a nyelv ezzel veszít a karakterességéből, hiszen minél jobban lebutítják, annál kevésbé lesz változatos. Ez ellen szól az, hogy így a nyelvet sokkal könnyen megérthetővé, elérhetővé tudják tenni, a kisgyermekektől egészen az idősekig elősegítik a használatát. Bár a probléma ezzel inkább az, hogy így is sokan még csak "véletlenül" fognak helyesen írni,és lehet,hogy jól fogják írni azt, hogy kóla vagy csipsz, de sajnos még továbbra sem fogják tudni azt, hogy az igekötős igéket hogyan kell leírni ("el megyek", "megakarom kapni" stb.) vagy éppen hasonló szörnyűségeket követnek el, mint a "légyszives", "Vörös Marti" vagy a "szöllő".

Nyilvánvaló, hogy időnként szükség van bizonyos változtatásokra, hogy felfrissítsék, élővé tegyék a nyelvet, de ezekkel az új változtatásokkal nem vagyok kibékülve, és valószínűleg ezzel nem vagyok egyedül a környezetemben.