Kísérleti évfolyam - válasz Pruzsinszki Bencének

Illés Dániel igazgató úr válasza Pruzsinszki Bence Kísérleti évfolyam című bejegyzésére.

Kedves Bence!

Változó világban élünk. Tudom, hogy ez közhely. De igaz! Sőt, a változások egyre gyorsabban követik egymást, egyre nehezebb azokat követni. Nagyapám – aki szüleidhez hasonlóan egész életében fizikai munkát végzett, földműves ember volt – a fiatalkorában szüleitől megtanult ismeretekkel végigélhette (és dolgozhatta) az életét. Édesapámnak – aki szintén fizikai munkát végzett: gépkocsivezető, majd gépkezelő volt – már 5-10 évente meg kellett újítani ismereteit egy-egy új gépre történő áthelyezésekor, vagy a munkáját meghatározó szabályok megváltozásakor. Ma pedig nekem és kollégáimnak évente kell megtanulni a nevelést-oktatást érintő jogszabályok változásait.

A jelenlegi felsőoktatási pontszámítási rendszer változása valóban Benneteket érint legjobban. „Kísérleti évfolyam vagytok” – írod. Érthető, hogy aggódtok a benneteket érintő változások miatt. De tudnotok kell, hogy kisebb-nagyobb mértékben minden évfolyam „kísérleti”. Hiszen csaknem minden évfolyamot érintettek éppen akkor bevezetett változások. Csak néhányat hadd említsek: Az új érettségi vizsgarendszer bevezetése (a jelenleginél sokkal nagyobb változás volt!), az új köznevelési törvény bevezetése (2011., 2012., 2013.; az egyes paragrafusai lépcsőzetesen, évente léptek hatályba), a kötelező közösségi szolgálat bevezetése az érettségi vizsga feltételeként, a kerettantervek változásai (szinte évente módosult, hogy mely tananyagrészek tartoznak a középszintű, melyek az emelt szintű érettségihez). Más iskolatípusokban is voltak hasonló méretű, vagy még ennél is nagyobb jelentőségű változások (pl. szakképzés). A változó világhoz alkalmazkodnia kell az oktatási rendszernek is!

Félre ne érts! Sem én, sem kollégáim nem tapsolunk a változásoknak! Nekünk is sokkal kényelmesebb lenne a régi megszokott tájékoztatókat megtartani (amit már kívülről tudunk), nekem is könnyebb lenne minden tanévet ugyanúgy tervezni. Abban is egyetértek Veled, hogy a változások lehetnének átgondoltabbak, jobban tervezettek, és korábban kellene nyilvánosságra hozni a változásokat tartalmazó jogszabályokat, hogy diáknak, tanárnak, igazgatónak és helyetteseinek is legyen ideje felkészülni rájuk. De ezek rajtunk kívül álló tényezők – „ott fenn (nem az Isten „fentje”) eldöntötték”. Ezeken töprengeni felesleges időveszteség.

Sokkal fontosabb, teljesen jogos kérdésed: „Hogyan tervezhetné meg legjobban (érettségi tárgyak kiválasztása, emelt tárgyak kiválasztása, nyelvvizsga satöbbi) élete egyik legfontosabb (tan)évét” egy diák? Én az egyszerű megoldások híve vagyok – lehetséges, hogy azért, mert a szerényebb szellemi képességeimmel nem látom át a bonyolultabb, trükkösebb megoldásokat. Javaslatom: két tantárgyból (amik a továbbtanulásba beszámító pontszámot adják) kiemelkedő eredmény. Nem elegendő egy „sima” középszintű 5-ös! Emelt szintű felkészülés, emelt szintű érettségi legalább 80 % körül! És egy B2 komplex nyelvvizsga! Ennyi szerintem bárhová elég lesz. És minden más – második nyelvvizsga, előrehozott szintemelő érettségi stb. – legfeljebb az érettségin elvesztegetett pontokat pótolhatja. A javasolt megoldáshoz minden segítség adott: az Oktatási Hivatal honlapján 2005-ig visszamenőleg minden tantárgy érettségi feladatsora és a hozzá tartozó javítási, pontozási útmutató hozzáférhető.

Kedves Bence!

Írásod tetszik! Fontos kérdéseket vetsz fel. Megállapításaiddal többnyire egyetértek. Úgy érzem azonban, hogy a vége egy kicsit pesszimistára sikerült. Van két megállapításod, amelyekkel vitatkozni szeretnék: „Micsoda?! Nektek nem elég fél nap eldönteni, hogy bevállaltok-e egy másfél hónap múlva esedékes emelt szintű nyelvi érettségit?” és „a segítség sok esetben elmarad. (…) az életünk egyik legfontosabb döntése előtti kínzó bizonytalanságban magunkra vagyunk hagyva.” A továbbtanulásról, a nyelvvizsga szükségességéről, az emelt szintű érettségi fontosságáról, az előrehozott érettségi vizsga lehetőségéről már a 9.-es szeptemberi összevont szülői értekezleten, 10.-ben a faktválasztás előtt osztályfőnöki órákon, összevont szülői értekezleten is tájékoztattunk Benneteket és szüleiteket. Részleteztük a lehetőségeket, az egyes megoldások – pl. előrehozott érettségi – előnyeit, kockázatait. Próbáltunk segítséget adni a döntéshez. A szeptember 4-i tájékoztatót inkább csak emlékeztetőnek szántuk, kiemelve, hogy az előrehozott emelt érettségi vizsga letételével az új felvételei rendszer két követelménye akár egyszerre is teljesíthető. Mindezek után egy kicsit igazságtalannak érzem a kritikát.

Lassan felnőtté váltok! Egyre gyakrabban kényszerültök döntéseket hozni életetek további irányáról. Az egyik ilyen nagy horderejű döntés lesz a továbbtanulás. Jogilag is önálló döntést kell hoznotok! Az iskolának semmilyen beleszólási, véleményezési lehetősége nincs, a jelentkezés kitöltése, benyújtása, a hiánypótlás mind a jelentkező dolga, felelőssége. Természetesen kérés esetén kollégáim – elsősorban Koros Gábor igazgatóhelyettes – szívesen segít, hogy ne érezzétek „kínzó bizonytalanságban” magatokat. Később az egyetemen a tantárgyfelvétel, vizsgák felvétele, stb. naponta fog kívánni Tőletek önálló döntéseket. És ott gyakran gyorsan kell dönteni és egyedül! Erre készüljetek fel!

Kívánom minden végzős diáknak – ahogy írásodban olvasom – „hogy most ne őrüljünk meg a köd borította továbbtanulás kérdésétől”, hanem készüljünk a két 80 %-os emelt érettségire és a B2 komplex nyelvvizsgára! Jó munkát, Sikeres felkészülést kívánok!

                                                                                                                                     Illés Dániel                                                                                                                                                                  Az iskola igazgatója